Vőfély versek

Nincs két egyforma lakodalom, így nincs két egyforma vőfély vers sem.
A versek összetételét mindig a lakodalom és a megbízók igényei szerint állítom össze.
Ez függ a búcsúztatástól, a vallásosságtól, a vacsora összetételétől és az egyéni igényektől.
Ezért a teljesség igénye és a saját szerzeményű versek nélkül, íme néhány példa:

Menyasszony kikérő:

“Békesség e háznak, jó napot kívánok!
Én itt egy vőlegény követeként állok.
Vőlegényünk Péter arra adta szavát,
kérjem ki részére drága menyasszonyát.

Esküvőre vinné házasság céljából,
De erősen van most ő a szavaknak híjábol.
Így hát gazdauram én tehozzád szólok,
Tisztemből adódik, hisz én vagyok a szónok.

 “Adjon, Isten jó napot, piros egészséget,
Tele kamrát, sok magot, örök békességet.
Vőfélynek is adassék meg, amit kérni kíván,
Úgy látom, akad még itt 1-2 csinos széplány.

Őt kéri a násznéptől szerény vőfélységem,
Várja a vőlegény úr, az ő részére kérem.
De én csak elkísérem a templom kapujáig,
Onnan meg vezesse ő el az oltárig.

Készítsék, hát elő gyönyörű fehére,
Mirtusszal ékekkel, fátylat a fejére.
Adjon, Isten e násznépnek örök békességet,
Adjanak egy szép hajadont, e fess vőlegénynek.

Legyen ez a nap szépségében jelkép,
föl hát a mennyegzőre, készüljön a násznép.

Lap teteje

Érkezéskor

Vidám elmém azon gondolkodik, s nyelvem azon jár,
hogy rigmusokban bő áldást mondjon rátok immár.

Szerencsés jó estét kívánok e háznak,
Úgy a gazdájának, mint a gazda asszonyának!
Szeretném ha minket befogadnának,
mert a mi vedéngeink idekint megfáznak.

Amíg ide értünk sokat fáradoztunk,
annyira, hogy majdnem el is fogyatkoztunk.
A sok ellenséggel sokat hadakoztunk,
de lám mi haszonért fáradoztunk.

Mert meg van a vőlegény szíve kívánsága,
mert eljutott hozzá a szerelmes hű társa.
Amikor elindultunk, az volt a feladatunk,
hogy békével haza hozzuk menyasszonyunk.

Isten őfelsége megálldotta utunk,
mert itt van a menyasszony akit haza hoztunk.
Örüljön hát együtt ez a gyülekezet!
tessék gazda uram fogjon vele kezet!

Lap teteje

Búcsú az apától

Drága édesapám, most tehozzád szólok,
jöjj hozzám közelebb, halld meg, mit mondok!
Meg kell, hogy köszönjem a sok jóságodat,
meg az értem való fáradozásodat.

Azt mindenki tudja, hogy mily sokat mentél,
értem éjt nappalt mindigí egybetettél.
Ezért fizetségül azt kívánom néked,
hogy legyen nagyon hosszú, a te földi léted!

Legyen minden napja fénylő, mint a tavasz.
Ajkaidról ne halljék se bú, és se panasz.
Ragyogjon a csillag örökké felettünk,
hogy ezen a földön boldogan élhessünk.

édes jó apádra fordítsd könnyes szemed!
Édes jó atyádnak add oda a kezed!
Kedves édesatyám a te hűségedet,
az Isten fizesse meg! Csókold meg most őtet!

Lap teteje

Búcsú az Anyától

E nehéz órában kire is gondolok?
Drága édesanyám, most tehozzád fordulok.
Könnyeim letörlöm, szemem rád emelem,
hisz eddigi életem neked köszönhetem.

Mint kertész a virágát: szereti, ápolja,
amikor meg megnő, más meg leszakítja.
kis palántát óvtál te is, majd virágszálat.
Rám költöttél gondott, hosszú éjszakákat.

Mikor beteg voltam, felettem őrködtél.
bajtól megmenteni, mindig igyekeztél.
De szerelmes szívem, már párja után vágyik,
így a te rózsafád, most megszedetté válik.

Mostan el kell válnunk, tőled már elmegyek,
minden fáradságod megköszönöm neked.
Ó, én annyi kincset nem tudnék szedni,
amivel mindenért megtudnék fizetni.

Mert a világon még olyasmi nem termett,
amivel a jó anyát fizetni meglehet.
Búcsúzóul mit is mondhatnék teneked?
Az Isten áldja meg minden lépésedet!

Adjon egészséget és nyugodt életet,
hogy e hű párommal, kivel most elmegyek,
együttesen nagyon soká szerethessünk,
napodnak fényében soká fürödhessünk.

Anyukádra fordítsd könnyes szemed!
Édes jó anyádnak add oda a kezed!
Kedves édesanyám a te hűségedet,
az Isten fizesse meg! Csókold meg most őtet!

Lap teteje

Búcsú a Nagyszülőktől

Kedves nagyszüleim sokáíg éljetek,
unokátok búcsúzik , Isten véletek.
Öreg napjaitok legyenek békések,
legyenek áldottak és legyenek szépek.

Nagyszüleidre fordítsd a könnyes szemed
Nagyszülednek add oda a kezed:
Kedves Nagyszüleim a te hűségedet
az Isten fizesse meg! Csókold meg most őtet!

Lap teteje

Búcsú a Nagybáttyától

Kedves  bácsi, most ti hozzátok térek!
Mielőtt a féltett célomhoz elérek.
Rátok az Istentől én csak áldást kérek,
akit én szívemből szüntelen dícsérek.

Mert, ahogy a vér nem vállik vízzé,
a rokon, rokon marad mindörökké.
Nekem is fáj azért, kesereg a szívem,
Kedves mama elmaradtok tőlem.

Ha valaha bármit is vétettem tinéktek,
kérem nekem most már elnézzétek!
Nem tudom mártok-e egytálba veletek,
Azért engem végképp el ne feledjetek!

Móni mama, bácsi a te hűségedet
az Isten fizesse meg! Csókold meg most őket!

Lap teteje

Búcsú a Testvérektől

Kedves testvéreim, most hozzátok térek,
mielőtt a feltett célomhoz elérek.
Rátok az Istentől én csak áldást kérek,
akit én szívemből szüntelen dícsérek.

Mint, hogy nem változik a vér soha vízzé,
a testvér testvér marad mindörökké.
Nekem is fáj azért, kesereg a szívem,
mert kedves testvéreim elmaradtok tőlem.

Ha valaha bármit is vétettem tinéktek,
kérem nekem most már elnézzétek!
Nem tudom mártok-e egytálba veletek,
Azért engem végképp el ne feledjetek!

Tesvéreidre fordítsd könnyes szemed,
A testvérednek add oda a kezed:
Kedves Testvérem a te hűségedet
az Isten fizesse meg! Csókold meg most őtet!

Lap teteje

Búcsú a Fiútársaktól

Álljatok elém, sok híres legények, akik a szemeim gyakran szemléltétek.
Ajándékba nékem sok szépet vettetek,
és most sajnáljátok, hogy nem lettem a tietek.
Búcsúzom tőletek: Isten véletek!

Lap teteje

Búcsú a Lánytársaktól

Kedves Leánytársaim akikkel eggyütt nyíltam az élet mezején,
virágfűzéretekből immár kilépek én,
mert másfelé tér az utam az élet tengerén.

Lánytársaidra fordítsd a könnyes szemed
Lánytársaidnak add oda a kezed:
Kedves Lánytársaim a te hűségedet
az Isten fizesse meg! Csókold meg most őtet!

Lap teteje

Búcsú a Szomszédoktól

Isten veletek alsó és felső szomszédaim,
és kik jelen vagytok: rokonaim, barátaim.
Bocsássatok meg, az Istenre kérlek,
ha valaha bármit is vétettem tinéktek.

Ahány csepp víz vagyon a tenger vízében,
ahány fűszáll vagyon a világ mezején,
ahány bimbó virágzik a flóra kertjében,
annyi áldás szálljon rátok életetekben!

Lap teteje

Vőlegény búcsúztató

Zenekar! hegedűnek álljon meg zengése!
A tűsarkoknak is némuljon pengése!
Mert búcsúztatásomnak lészen most kezdése,
legyenek csendességben, míg lészen végzése!

Búcsúzik a vőlegény édes szüleitől,
rokonaitól és szeretteitől.
Szólna, de nem tud, látom bús arcáról,
elmondom hát én, mit elméje most gondol.

Kedves jó Péter hallgass most a szómra!
Búcsúzz el a szülőktől, s a szerettektől sorban!

Lap teteje

Templomba induláshoz

Tisztelt násznép! Halljunk búcsúszót egy párat,
mielőtt itt hagynánk e igen tisztelt házat!
Mert illő, hogy mielőtt íly útra indulunk,
Isten s ember előtt híven beszámoljunk.

Kedves menyasszonyunk is íly módon szólna,
ha szíve érzelmétől, most szavakhoz jutna.
Elmondom tehát én mit elméje gondol,
íly módon szólna, látom bús arcáról.

Hosszú az én utam, melyre most indulok,
ezért én Istenem tehozzád fordulok.
Tőlled buzgó szívvel kegyelmet esdeklek,
mert segélyt és áldást, csak tőled nyerhetek.

Kérlek, ó ne hagyj el , keserves sorsomban!
Szent fiaddal együtt állj mellettem nyomban!
Mert most változik meg életemnek útja,
vagy sírig örömre, vagy örökös búra.

Hozzátok fordulok, édes szüleim és
kik jelen vagytok, rokonaim testvéreim:
Kísérjetek ti is az Isten házába, s
kérjétek az Urat értem imádkozva,
hogy szent áldását adja, szent házasságomra.

Most már átadom a menyasszonyt a Násznagy kezébe.
De erre úgy vigyázzon, mint a szeme fényére,
hogy valami baj, s veszély ne érje!

Fehér galamb szállt a házra, édes anyám Isten álldja!
tudom anyám fáj a szíved, de azért csak Isten véled

Induljunk el a szent háromság nevében!
E hosszú utunkon vezéreljen Isten!

Lap teteje